Mi az a köpöly?
A köpöly egy tradicionális gyógyító eszköz a keleti orvoslásban. Eredetileg úgy alkalmazták, hogy egy üvegharangot helyeztek a bőrre, majd azt hevítették fel, ezáltal vákuumot képezve a harangban. Manapság a legtöbb köpöly műanyagból készül, és valamilyen külső eszközzel lehet eltávolítani belőlük a levegőt.
Mire használták a köpölyt?
Hagyományosan a köpölyözést főleg az alábbi, vélt vagy valós hatásai miatt alkalmazták. Azonban ezeket a hatásokat kutatásokkal kevésbé tudták/lehetett igazolni. Ilyenek például:
- vérkeringés fokozása
- méregtelenítés
- energiaáramlás növelése
Aki ismer engem személyesen is, tudja hogy milyen kritikus gondolkodású ember vagyok, így sejtheti, hogy ezek az indikációk nálam sajnos nem feltétlenül állják meg a helyüket. Mindig igyekszem racionálisan gondolkodni, így csak olyan terápiát alkalmazok, aminek a működését meg tudom érteni, illetve el tudom magyarázni mások számára is. Nem célom ezeket a mechanizmusokat kétségbe vonni, illetve megerősíteni sem. Azonban a köpölynek van egy olyan hatásmechanizmusa, ami igazán logikus számomra, és jól vizsgálható is.
Mire használjuk manapság?
Egy korábbi írásomban már beszéltem a minket behálózó kötőszövetes rendszerről, és arról, hogy annak mekkora szerepe van a fájdalom kialakulásában. Ennek a rendszernek az optimális működése elengedhetetlen a megfelelő és fájdalommentes mozgáshoz. Ez akkor tud megvalósulni, ha a különböző kötőszövetes rétegek (fascia lemezek) megfelelően tudnak csúszni egymáson. Ha valamilyen oknál fogva csökken a csúszásképesség ezen a szinten (ennek lehet az oka például a kevés folyadékfogyasztás, sérülés, a terület mozgásának a hiánya stb.), akkor arra reagálhat a szervezetünk valamilyen fájdalomérzet kialakulásával. A legtöbb kezelés során csak kompressziót tudunk alkalmazni a szövetekre, azaz összenyomni azokat (például a masszázs során). Itt jön képbe a köpölyözés igazi erőssége, hiszen a köpöly képes a vákuum segítségével kiemelni a szöveteket, azaz egy dekompressziót hoz létre az adott területen.
A kivitelezés
A tradicionális és a modern felhasználás között az igazi különbséget a kivitelezés rejti. Az eredeti módszer során a felhelyezett köpölyt statikusan egy terület felett hagyták, vagy pedig végigcsúsztatták rajta. A modern felhasználás pedig úgy történik, hogy megkeressük azt a területet, ahol feltételezhetően a kötőszöveti csúszómozgás csökkent, majd úgy kérünk mozgást a pácienstől, hogy a köpöly végig fent van. Ez néhány esetben érthető módon enyhén fájdalmas, vagy kellemetlen lehet, azonban szinte kivétel nélkül könnyedebb és fájdalommentesebb mozgásról számolnak be utána. Azzal, hogy kiemeljük a szöveteket, növeljük köztük lévő teret, így megkönnyítve az egymáson való elcsúszást. A kezelés után kerülni kell a túlzott hideget (jegelés) és a meleget (meleg fürdő, thermal víz) is. Hogy az eredmény tartós maradjon elengedhetetlen a folyadékfogyasztás növelése is.
A piros pöttyös az igazi?
A 2016-os Olimpiai játékok során került igazán reflektorfénybe ez a kezelési forma. Ekkor ugyanis több sportolón, köztük a többszörös aranyérmes úszón, Michael Phelpsen is különös, kör alakú piros foltokat fedeztek fel az éles szemű nézők. Amikor kiderült, hogy mi okozta ezeket a foltokat, eléggé vegyes visszhangot kapott az ügy. Sokuk elavultnak, sőt egyenesen károsnak ítélték ezt a technikát. A kezelés során valóban jelentkezhetnek ezek a foltok, ugyanakkor egyáltalán nem ez a cél. Ezek a foltok gyorsan elmúlnak, és a legtöbb esetben semmilyen fájdalmat nem okoznak (próbáltam már a saját bőrömön is, így tapasztalatból is beszélhetek). Bizonyos esetekben sokkal nagyobb a haszna a kezelésnek, mint amekkora kellemetlenséget okoz egy-két piros folt.
Mikor használjuk?
A terapeuta feladata a pontos és részletes anamnézis felállítása, amelyből kiderül, hogy van-e értelme a köpölyös kezelésnek, továbbá az is, hogy hova érdemes felhelyezni azt. Kiválóan lehet alkalmazni bizonyos fájdalmak csökkentésére, és a mozgástartomány növelésére, abban az esetben, ha a kötőszövetek állnak ezen problémák hátterében. A megfelelő alkalmazás esetén ez a kezelési forma nagyon alacsony kockázati tényezőkkel jár. Néhány esetben azonban érdemes megfontolni a használatát:
- gyógyulatlan sebek környékén
- véralvadási problémák, leukémia, vérzékenység, extrém magas vérnyomás
- akut láz
- érzékeny, vékony bőrrel fedett területek (genitáliák, szem)
- friss műtét (1-2 hetes)
Alternatív vagy komplementer gyógyászat?
Az én nézőpontom az, hogy a köpölyözésnek mindenképpen kiegészítő terápiaként kell szerepelnie. Ne a mozgás helyettesítésére alkalmazzuk, hanem annak a megkönnyítésére!
