A fascia

fascia

Mi is az a fascia?

A hiányzó láncszem

Miután befejeztem az egyetemen a tanulmányaimat, úgy gondoltam, hogy egy egész jól használható tudást kaptam. Ezzel a tudással is nagyon jó eredményeket tudtam elérni hosszútávon, viszont azt éreztem, hogy hiányzik valami. Az volt a dilemmám, hogy ugyan gyógytornával nagyon hatásosan lehet dolgozni, viszont ebben a rohanó világban arra van szüksége a pácienseimnek, hogy valami gyors, már az első alkalommal is észlelhető eredményt kapjanak. Ahhoz, hogy a gyógytorna kifejtse a hatását, arra van szükség, hogy rendszeresen, és legalább 4-6 héten keresztül végezzük. Mindkét tényező problémás, ha a páciens nem hisz eléggé a gyógyulásban. Ha már az első alkalommal tudok valami kézzelfogható eredményt elérni, akkor kisebb eséllyel adják fel a páciensek a tornát, mondván hogy nincs változás. Úgy éreztem, hogy ebben az irányban szükséges kicsit bővítenem a tudásomat, és így jutottam el végül a manuálterápiához és a Fascia Disztorziós Modellhez. Mindkettő nagyon jó döntés volt!

A hallgatóként töltött időm alatt nem sok szó esett a fasciáról, pedig ez egy igazán érdekes tényező a kezelések során. Viszonylag friss téma ez a kutatásokban (20-30 év frissnek számít a tudományos világban), de igazán ígéretes eredmények születtek eddig. Ezeken a továbbképzéseken rengeteg információval láttak el a fasciával kapcsolatban, és sok olyan összefüggésre mutattak rá, ami eddig kérdőjel volt számomra. Mivel manapság nagyon divatos a szakmában minden, ami a fasciához kapcsolódik, így kicsit szkeptikusan álltam ehhez az egészhez. Nem akartam elhamarkodottan megítélni ezt az újfajta kezelési módszert, se pozitív, se negatív irányban. Azonban mióta használom a tanfolyamon tanultakat, sokkal hatékonyabban tudok dolgozni. Mivel a tapasztalataim azt mutatták, hogy érdemes ezzel foglalkozni, ezért én is utánanéztem kicsit a fasciának a szakirodalomban. Ezt szeretném veletek megosztani, egy rövid összefoglaló formájában.

Definíció

Fasciának azt a kötőszöveti réteget nevezzük, ami körülvesz minden szervet, izmot, inat, ideget és eret. Tulajdonképpen nevezhetjük az egyik szervünknek, aminek az a feladata, hogy “kommunikáljon” egymással az összes többi szervünk. Információt szolgáltat például az izmok feszességéről, az arra ható erők irányáról és az ízületek helyzetéről. A kutatók többsége megkülönbözteti a felületes és a mély fasciát. A felületes fascia több rétegből áll, minden réteg eltérő mennyiségben tartalmaz fibroblastokat (kötőszöveti rostképző sejteket). Ezek a fibroblastok egy zselés folyadékban helyezkednek el szabálytalan elrendeződésben, ahol számos molekula található. Ezt a zselés folyadékot sejtközötti mátrixnak nevezzük és például glükózaminoglikánok, poliszacharidok és proteoglikánok találhatóak itt. A felületes fascia rétegei ideális esetben szabadon tudnak csúszni egymáson, és folyadékban gazdagok.

A mély fascia a legbelső réteg, ami körülveszi a szerveinket (izmok, csontok, belső szervek). Ez a réteg rengeteg testecskét tartalmaz, amik a propriocepcióért (különböző testrészek helyzetérzékeléséért) felelősek, főleg a Ruffini és a Pacini testecskék száma magas itt. Ennek a rétegnek a rugalmassága már kisebb, és vastagabb is mint a felületes réteg, a kollagén rostjai pedig jóval rendezettebbek és közel párhuzamosan helyezkednek el egymáshoz képest.

Minden fasciaréteg különböző mennyiségő kontrakcióra(összehúzódásra) képes fibroblastokkal rendelkezik, azaz myofibroblastokkal. A myofibroblastok az emésztő szervrendszerhez hasonló aktinokat tartalmaz, amit tudományosan bizonyítottan az autonóm idegrendszer szimpatikus része irányít.

Fájdalomérzékelés

A kötőszövet képes közvetlenül közvetíteni fájdalmat, ugyanis nociceptorokat tartalmaz, amik a mechanikus ingereket képesek fájdalomként jelezni. Ezen felül ha nem fiziológiás mechanikus impulzus éri a proprioceptorokat, akkor azok képesek nociceptorokként működni. A nociceptorok szintetizálhatnak bizonyos neuropeptideket, amik képesek megváltoztatni a környező szöveteket és gyulladásos környezetet létrehozni ezáltal.

Minden fascia rétegnek szüksége van hialuron savra, hogy optimálisan tudjanak egymáson elcsúszni. Hogyha a hialuron sav mennyisége csökken, vagy nem egyenletesen oszlik el, akkor a kötőszövet csúszóképessége rosszabbodhat. Bizonyos kutatások azt mutatják, hogy a fascia csúszóképességének bármilyen változása képes a nociceptorokat aktiválni. Ha a csúszóképesség csökken, azzal megváltozik a fascia rétegeire hatók erők vektora is. Ez a mechanizmus lehet a reggeli ízületi merevség és fájdalom egyik oka. Ha a hialuron sav mennyisége csökken, vagy nem egyenletesen oszlik el a rétegek között, akkor a szövet dehidratált lesz, és jóval kisebb lesz a csúszás lehetősége.

A nem megfelelő csúszás abnormális feszüléshez vezet, ami hatással van a fascia hálózatra. A feszültség növekedése valószínűleg a fibroblastok kontraktilis tulajdonsága miatt jön létre, ez pedig egy fokozott fasciális tónushoz vezet. A nem fiziológiás mechanikai környezet pedig beindít egy gyulladásos folyamatot, ami a fibroblastok szaporulatával és a fascia sűrűségének növekedésével jár. Ebből a folyamatból alakulhat ki egy krónikus gyulladás és a nociceptorok túlérzékenysége.

A fascia sűrűségének növekedése miatt később kialakulhat fibrózis, de meszesedés is megfigyelhető (jellemző például a talpi kötőszövetnél, vagy teniszkönyöknél).

Klinikai szerep

Egy kutatás során azt találták, hogy azoknál a pácienseknél, akik krónikus derékfájásban szenvednek egy lokális gyulladás volt megfigyelhető a fascia területén. Továbbá a kollagénrostok egy degeneratív fajtáját és mikrokalcifikációt (meszesedést) észleltek, ezen kívül pedig az egészséges vizsgálati alanyokhoz képest 25%-al vastagabb volt a környező izmokat körülvevő fascia réteg. Ezek a változások a korábban leírtak alapján egy krónikus fájdalom szindrómához vezethetnek. Ilyen körülmények mellett csökken azon izmok aktiválódásának a koordinálása, amelyet a thoracolumbalis fascia (széles ágyéki pólya) vesz körül. Ez pedig az ágyéki gerincszakasz mechanikus instabilitását és fájdalmat okozhat.

A stresszhelyzetek fokozhatják a fájdalmas tüneteket, ugyanis a fascia beidegzéséért a szimpatikus idegrendszer felel. A thoracolumbalis fascia tovább folytatódik az alsó végtag fasciáival, így ha fent probléma van, az hatással lehet az alsó végtagra is, és ennek a fordítottja is igaz. A terapeuta nehéz helyzetben van a diagnózis során, ugyanis egy terület fájdalmát okozhatja egy teljesen másik terület problémája is. Ezért fontos az, hogy a pácienseinket ne csak testrészek és szervek összességének tekintsük, hanem képesek legyünk egy lépést megtenni hátra, és teljes egészként tekinteni rájuk.

Ez csak egy példa arra, hogy mekkora szerepe van a fájdalom kialakulásában a fasciának. Ezek a problémák jelentkezhetnek bárhol máshol a testünkben, nem csak a derekunkban. Gyakran egyből valami komoly problémára gondolunk, ha például megfájdul a hátunk. Amikor megemlítjük a szomszédnak, rögtön mondja, hogy biztosan porckorong sérv, vagy valami hasonló. Amit fontosnak tartok, hogy megérts ebből az írásból, az az, hogy az esetek nagy többségében valójában nem erről van szó, csak a kötőszövetünk valamilyen változása miatt túl érzékennyé válik az adott régió. Szerencsére a sok kutatásnak köszönhetően ma már elég sok technika foglalkozik a kötőszövettel, ugyanakkor még mindig rengeteg megválaszolásra váró kérdés van ezzel kapcsolatban.

Záró gondolataim

Mielőtt a műtéten gondolkodnál, első körben érdemes kizárni azt, hogy nem lehetséges-e, hogy csak a fascia rendellenessége okozza a fájdalmadat. Azt is ajánlott számításba venni, hogy egy műtét a fasciában végleges elváltozást okoz, így minden esély meg van rá, hogy később pont ez fogja majd kiváltani a fájdalmadat. Nem a műtétek ellen beszélek, tudom hogy sok olyan eset van, amikor elkerülhetetlen. Csakis a felesleges műtétek ellen szólok, abból pedig sajnos manapság talán még több van, mint a szükségesekből.

Forrás:

Bordoni B, Zanier E. Understanding Fibroblasts in Order to Comprehend the Osteopathic Treatment of the Fascia. Evidence-based complementary and alternative medicine : eCAM. 2015; 2015:860934. [pubmed]

Bordoni B, Zanier E. Clinical and symptomatological reflections: the fascial system. Journal of multidisciplinary healthcare. 2014; 7:401-11. [pubmed]

 

Fájdalom

A fájdalom

A fájdalom kezelése, és a fájdalomtól való félelem Miért jelentkezik a fájdalom? A fájdalom nem más, mint a fájdalomérző receptoraink (nociceptorok) által […]